Szervezetünket 1993-ban hozták létre a pszichológia, a szociális munka és a gyógypedagógia területén dolgozó szakemberek. Az alapítvány lefektetett célja olyan terápiás kisközösségi keretek között zajló közösségi munka elindítása volt, mely távlatilag segíti enyhén értelmi fogyatékos fiatal felnőttek önálló életvezetésének kialakítását és fenntartását.

Szervezetünk 1994-ben nyitotta meg Felkészítő Otthonát, mely 1998 elejéig, mostani lakóotthonos programunk indulásáig 4 éven keresztül működött. A felkészítő otthon egy személyenként átlagosan két évig tartó, bentlakásos felkészítő programot kínált 18 és 30 év közötti, kisegítő iskolát végzett, enyhén értelmi fogyatékos fiatalok számára.
A program, melynek helyszíne egy budapesti, kertvárosi családi ház volt, azt célozta meg, hogy a bentlakás két éve alatt klienseink elérjenek egy relatív önállósági szintet,azaz
  • képességeik szerinti elérhető maximális rutint szerezzenek az önellátó tevékenységekben (háztartás, pénzhasználat és gazdálkodás, stb.);
  • családjukból kilépve kiléphessenek addigi (a fogyatékosság miatt elhúzódó) gyermekszerepükből;
  • megismerkedjenek egy kisközösség normáival és megtanuljanak biztosan mozogni egy a családjukon kívüli - volt állami gondozott klienseink esetében pedig egy az intézetinél jóvalta természetesebb - kapcsolatrendszerben,
  • lehetőség szerint munkát keressenek és megkezdjék első munkavállalásukat; ill. amennyiben nem rendelkeztek a kisegítő iskolainál magasabb végzettséggel, speciális szakiskolai tanulmányokat kezdjenek;
  • valamint a kisközösség normáinak megismerésén túl, ismereteket és jártasságot szerezzenek a társadalom egészének normarendszerében, az önrendelkező, felnőtt életmódban.
     Felkészítő otthonunk a terápiás kisközösségek elvei szerint működve, egyidejűleg max. 14 fő bentlakását biztosította. 1998 januárjáig, az otthon zárásáig 25 fő vett részt huzamosabb bentlakással programunkban.
Az egyénenkénti két év elteltével klienseinket a továbbiakban is igyekeztük utógondozó munkával követni és támogatni.

1998 januárjában alapítványunk a Kézenfogva Alapítvány által koordinált Fészek Program segítségével lakóházat vásárolt Sóskúton, 1999-ben pedig a szomszédos Pusztazámoron - ezen a két helyen folyik azóta is lakóotthonos programunk.

Programunkban részben azok a klienseink vesznek részt, akik korábban a felkészítő program résztvevői voltak, de a két év elteltével sem a kibocsátó családjukba való visszaköltözésre, sem pedig önálló lakhatásra és életmódra nem nyílt reális lehetőség. Új klienseink helyzete is hasonló: vagy családjukban nincs módjuk önálló és önrendelkező életmódra, vagy pedig családjuk hiányában - vagy attól már elszakadva, sem önállóan, sem pedig más jellegű ellátási formában nem tudnak hosszútávon érvényesülni.

A lakóotthonon belüli szakmai munka a felkészítő program számos elemét továbbviszi - lévén azok nem lezárható és lezárandó folyamatok, a különbség két modell között az, hogy az előbbi elsősorban a "felkészítést" célozza meg, és egy relatív önállósági szint elérésével zárul, a lakóotthonban pedig, ahol is klienseink hosszú évekig, vagy akár egész életükben is lakhatnak, mindennek a továbbfejlesztése, finomítása zajlik, s ez a munka immáron csak kísérője az elsődleges, az önálló életvitelnek teret adó és azt karbantartó munkának.